Nagyszelmenc 1332 - 2008

A falu történelme

Nagyszelmenc,

ősi magyar falu, mely a Kelet-szlovákiai fennsík keleti részén fekszik.
Első írásos emlék az 1332-es évből származik.
A 14. században több nemesi család birtokolja. A pápai adólajstromban Zelmench alakban írják.
1427-ben a Selmench nemeseké.
1461-ben Egyházas-zelmencz-nek nevezik a temploma után.

Birtokosai

1439-ben a Pike,
1444-ben a Nyárádi,
1478-tól a Szécsi család.
1538-ban nemesi birtok 4 portával.
1550-ben a nemesek közül Csapy Ferenc és id., valamint ifj. Sós György szerepel Hosszúmezey György özvegyével együtt. Portaszáma ekkor 12,
1555-ben Hosszúmezey Benedek és Viczmándy Ferenc részesei az előbb említetteken kívül.
1567-ben összesen 4 porta és 6 zsellér a népessége.
1600-ban Darkóczy István kezén van 34 lakóházzal.
1662-tol Pethő Zsigmond vicegenerálisé. 1696-ban 12 jobbágy, 1 zsellér,
1720-ban 11 jobbágy, 2 zsellér, 1 taksás háztartás volt.
A 18. században a kincstáré.
1848 előtt báró Balassa Antalnak van itt uradalma.
1870-ben 602 lakosú község, lakosai mezőgazdasági termelésből élnek.

A feudális rendszer eltörlése és az első világháború befejezésével

1918 után Csehszlovákiához tartozik.
1938 – 44 között Magyarországhoz csatolják.
1945-ben újra Csehszlovákiához csatolják, majd a háború utáni határrendezések során, a falun halad át a „Szovjet” – Csehszlovák határ, ami elzárja egymástól Kis- és Nagyszelmencet.
Ez az állapot 2005. december. 23-án szűnt meg, határnyitással a két falu között.
A falunak jelenleg 606 lakosa van, a faluhoz 997 ha földterület tartozik.
A faluban van 9 éves alapiskola, amit az 1950-es években építettek, görög katolikus templom, amit 1822-ben klasszicista stílusban építettek, református templom, amit 1868-ban késő klasszikus stílusban építettek.

A falu legemlékezetesebb eseményei:

Határnyitás 2005. december 23.

A falu legidősebb lakója:

Iván A. Anna (szül. 1906. október 5.)

A falu leghíresebb lakója:

© Webmester